Szervezeti - Működési Szabályzat
A BUDAPEST XIII. KÉR. VIZAFOGÓ LAKÓTELEP 1006. JELŰ TÁRSASHÁZ PÁRKÁNY UTCA 1., 3., 5., 7., 9., 11.
SZERVEZETI-MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A Társasház alapadatai:
Helyrajzi szám: 25714/19
Adószám: 28142173-2-41
Bankszámlaszámok:
- üzemeltetési számlaszám: 11713005-20068846
- felújítási alap számlaszám: 11713005-20068853
Budapest, 2005. február 15.
BUDAPESTEN AZ XIII. KERÜLETI INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSBAN
25714/18 HELYRAJZI SZÁM ALATT FELVETT, BUDAPEST, XIII. KERÜLET, PÁRKÁNY UTCA 1., 3., 5., 7., 9., ÉS 11. SZÁMOK ALATTI
1006 TÁRSASHÁZ SZERVEZETI - MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA
A Budapest, XIII. kerület, Párkány utca 1., 3., 5., 7., 9., és 11. számok alatti, 25714/19 és 25714/19/A helyrajzi számokon bejegyzett társasház kizárólagos tulajdonostársai a 2005. február 15. napján meghozott
2005. február 15./6. számú írásbeli szavazás útján meghozott határozattal
az alábbi egységes szerkezetű szervezeti-működési szabályzatot fogadta el.
A. A TÁRSASHÁZ SZERVEI, HATÁSKÖRÜK, JOGAIK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
I. A KÖZGYŰLÉS
A társasház legfőbb döntéshozó szerve a tulajdonostársakból álló közgyűlés, amelyen minden tulajdonostárs jogosult részt venni. A közgyűlés határoz minden olyan ügyben, amelyet alapító okirat vagy jelen szabályzat nem utal a közös képviselő vagy a számvizsgáló bizottság hatáskörébe.
1.1. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) Valamennyi tulajdonostárs egyhangú döntésével
az alapító okirat módosítása, hacsak a 2003. évi CXXXIII. tv. másképp nem rendelkezik (Amennyiben az alapító okirattal, illetve annak módosításával a tulajdonosok négyötöde egyetért és a kisebbségben maradt tulajdonostársak a szavazás napjától, illetve írásbeli szavazás esetén a négyötödös szavazási arány elérésétől számított 30 napon belül nem élnek keresetindítási jogukkal, úgy az alapító okirat, illetve annak módosítása hatályba lép.) az egész ingatlan megterhelése, elidegenítése, a társasház megszüntetése.
b) Valamennyi tulajdonostárs négyötödös támogató döntésével
a rendes gazdálkodás körét meghaladó munkálatok elvégeztetése és kiadásai;
a közös tulajdonban lévő épületrészekben végzendő vagy azokat érintő építkezésekről.
c) Az összes tulajdoni hányad kétharmados támogató döntésével:
a közös tulajdonba tartozó épületrészek, helyiségek, lakások elidegenítése, az alapító okirat erre
vonatkozó felhatalmazása alapján;
a költségviselés tulajdoni hányadtól eltérő módjáról;
a szervezeti-működési szabályzat megalkotása, módosítása.
d) Az összes tulajdoni hányad szerinti - a közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak
legalább kétharmadának igenlő szavazatát is magában foglaló - legalább egyszerű
szavazattöbbséggel:
a külön tulajdonban lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiség használata, hasznosítás módjának megváltoztatását megtiltó döntés, ha az a társasház rendes működését, vagy a lakhatás nyugalmát zavarná;
a nem lakás céljára szolgáló helyiség megváltoztatott használatához a lakhatás nyugalma - így különösen: a zaj- és rezgésvédelem, illetőleg a lakókörnyezetet veszélyeztető más tevékenység megelőzése - érdekében az erre vonatkozó külön jogszabályok előírásainak figyelembevételével kikötött feltételt tartalmazó hozzájáruló döntés.
e) A közgyűlésen jelenlévők tulajdoni hányadának egyszerű többségi határozatával döntenek
a közös képviselő megválasztásáról, díjazásáról, felmentéséről;
a számvizsgáló vagy egyéb bizottság választásáról, tevékenységének meghatározásáról,
díjazásáról, felmentéséről;
a tulajdonostársak adatszolgáltatási kötelezettségének megállapításáról;
a házirend megállapításáról, módosításáról;
a közös tulajdonban álló épületrészek használatáról, hasznosításáról, fenntartásáról, felújításáról
és a közösséget terhelő kötelezettségek elfogadásáról, továbbá a közös tulajdoni részek
biztosításáról;
a társasház előző évi gazdálkodásával kapcsolatos részletes beszámolójának, részletes
egyszerűsített mérlegének, eredmény levezetésének valamint az éves költségvetésének
elfogadásáról, illetve a felmentvény megadásáról;
az elszámolás elfogadásáról, a jóváhagyás megadásáról;
a felújítási alap képzéséről, az előírton felüli mértékről, felhasználásáról, megszüntetéséről;
a felújítási pályázaton való részvételről;
a közös tulajdon használatáról, bérbeadásáról;
a közös bevételek felhasználásáról, a tulajdonostársak által fizetendő hozzájárulás mértékéről, a
befizetés módjáról és ennek esedékességéről,
a fel nem használt karbantartási költség, üzemeltetési költség, és megtakarítások további
sorsáról évenkénti szabályozásáról;
a közös tulajdon épületrészekkel kapcsolatosan felmerülő, az éves költségvetési tervet
meghaladó karbantartási, felújítási, pótlási munkálatok elvégeztetéséről, valamint a felmerülő
kiadások azon köréről, melyek ezen épületrészek állagromlása miatt váltak szükségessé;
minden egyéb, a törvényben előírt, illetve napirenden lévő, határozatot igénylő kérdésről.
1.2. A közgyűlés összehívásának, működésének szabályai
1.2.1 Rendes közgyűlés
a) Az éves rendes közgyűlést évente legkésőbb május 31-ig meg kell tartani. Szükség esetén év
közben is összehívható un. rendkívüli közgyűlés. A közgyűlés csak a meghirdetett napirend
tekintetében hozhat határozatot.
b) Sürgős esetet kivéve a közgyűlési meghívót legkésőbb a közgyűlés időpontja előtt 8 nappal meg
kell küldeni a tulajdonostársaknak. A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a közgyűlés
időpontját, helyét és a közgyűlésen elnöklő személy, a közgyűlési jegyzőkönyv vezetője és a
jegyzőkönyvet hitelesítő két tulajdonostárs megválasztására, valamint a szavazásra
előterjesztett napirendet.
c) A közgyűlést a közös képviselő írásban hívja össze valamennyi tulajdonostárs részére - az
általuk megadott címre - írásban eljuttatott meghívó útján. Ezzel egyidejűleg a meghívó egy
példányát a társasházban - jól látható helyen - köteles kifüggeszteni.
d) Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tulajdoni hányad 1/lO-ével rendelkező
tulajdonostársak a napirend és az ok megjelölésével írásban kérték. Ha a kérést a közös
képviselő 15 napon belül nem teljesítette, az összehívást kérő tulajdonostársak vagy az általuk
megbízott személy a közgyűlést összehívhatja.
e) A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tulajdoni hányadnak több mint felével
rendelkező tulajdonostársak jelen vannak. Ez alól kivételt képeznek az 1.1. a-c) pontokban
meghatározott szavazást igénylő napirendi pontok.
f) A közgyűlés határozatképességének megállapítására jelenléti ívet kell vezetni, amelyet a
jelenlévő tulajdonostársnak vagy meghatalmazottjának alá kell írni.
g) A tulajdonostársat bárki képviselheti olyan írásbeli meghatalmazással, amelyet két tanú aláírt. A
meghatalmazást a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.
h) Ha a közgyűlés nem határozatképes, vagy az elnöklő személy a közgyűlést a határozatképtelenné válása miatt berekesztette, megismételt közgyűlést kell tartani.
1.2.2 Megismételt közgyűlés
a) A megismételt közgyűlést a határozatképtelen közgyűlést követő 15 napon belüli időpontban
az eredetivel azonos - a határozatképtelenné vált közgyűlés esetén a közgyűlés berekesztését
követően fennmaradó - napirenddel kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti
közgyűlés meghívójában az eredeti közgyűlés határozatképességétől függő feltétellel is
kitűzhető.
b) A megismételt közgyűlés a jelenlévők tulajdoni hányadára tekintet nélkül határozatképes, ezt a
körülményt a megismételt közgyűlés meghívójában fel kell tüntetni, azzal, hogy ahol a jelen
szervezeti-működési szabályzat a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított
meghatározott arányát követeli meg a határozat elfogadásához, ennek hiányában a kérdésben
határozat nem hozható.
c) Szervezeti-működési szabályzat megalkotásáról megismételt közgyűlésen nem hozható
határozat.
1.2.3 Szavazati jog, jegyzőkönyv
a) A közgyűlésen a tulajdonostársakat a tulajdoni hányaduk alapján illeti meg a szavazati joguk. A
tulajdonostárs közös költség vagy egyéb tartozásra vonatkozó határozat meghozatala során a
hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a
határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni.
b) A közgyűlés a jegyzőkönyv vezetésével tulajdonostársat bízhat meg. A közgyűlést a
tulajdonostársak közül többségi határozattal megválasztott személy vezeti, erre a közös
képviselőt is fel lehet kérni. A hitelesség érdekében a közgyűlés elnökét, a jegyzőkönyvvezetőt
és a jegyzőkönyv hitelesítőit a közgyűlés megnyitását követően a napirendi pontok
megtárgyalása előtt kell megválasztani.
c) A közgyűlésen a határozatokat is tartalmazó jegyzőkönyvet kell vezetni, amelyet a közgyűlésen
elnöklő személy és két tulajdonostárs az aláírásával hitelesít.
d) A közgyűlési határozatok mellékletét képezik: közgyűlési jelenléti ív, a leadott írásbeli
meghatalmazások és a közgyűlési meghívó. Az évi rendes közgyűlés mellékletét képezi továbbá
a társasház éves elszámolása és a névreszóló egyéni folyószámla kimutatás
e) A közgyűlés határozatait minden tulajdonosnak meg kell küldeni vagy át kell adni.
1.2.4 Közgyűlési határozat formája
a) A közgyűlési határozatnak meg kell felelnie a törvényi és más jogszabályi előírásoknak, továbbá
a társasház alapító okiratának és a szervezeti-működési szabályzatnak.
b) A közgyűlésen meghozott határozatokról a közös képviselőnek valamennyi tulajdonostársat
írásban a közgyűlés megtartásától számított 8 napon belül értesítenie kell.
c) Amennyiben a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti¬
működési szabályzat rendelkezéseit sérti, vagy az a tulajdonostársak kisebbsége jogos
érdekeinek sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a
határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított 60 napon
belül. A határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. A kereset a határozat végrehajtását nem
gátolja, a bíróság azonban a végrehajtást indokolt esetben felfüggesztheti.
1.2.5 Döntés a közgyűlés összehívása nélkül - írásbeli szavazás
a) A közös képviselő közgyűlés összehívása helyett írásbeli szavazást is kérhet. Az írásbeli
szavazásra csak nigen"-nel vagy "nem"-mel egyértelműen eldönthető ügyek tehetők fel
és csak akkor, ha a döntéshez szükséges adatokat a tulajdonostársak ismerik vagy döntésük
előtt megfelelő határidővel és részletességgel megismerhetik.
b) A szavazat leadására szolgáló lap tartalmazza a tulajdonostárs nevét, albetétjének azonosító
adatait, a szavazásra feltett kérdést, valamint az "igen" és "nem" megjelölést. A szavazólapon a
tulajdonostárs úgy adhatja le szavazatát, hogy az a későbbiekben egyértelműen azonosítható
legyen (pl. a megfelelő válasz bekarikázásával, aláhúzásával, a nem kívánt válasz áthúzásával,
stb.).
c) Az írásbeli szavazást kérő határozatot a szavazat leadására szolgáló lappal együtt a közös
képviselő vagy egy általa megbízott személy személyesen is kézbesítheti. A kézbesítést végző
személy nyilvántartási lapot vezet a kézbesítéskor. Ezen - személyes kézbesítés esetén - a
tulajdonos dátummal és aláírásával igazolja a szavazólap átvételének tényét.
d) Amennyiben a személyes kézbesítésre irányuló kísérlet sikertelen, a szavazólapot postaládán
keresztül kell kézbesíteni. Ennek időpontját és tényét a nyilvántartási lapon fel kell tüntetni. Ez
esetben a kézbesítés napjának a szavazólap postaládába helyezésének napja számít. A
tulajdonostárshoz így eljuttatott szavazólapot ellenkező bizonyításig kézbesítettnek kell
tekinteni.
e) A nem a társasházban lakó tulajdonostárs részére, amennyiben általános jelleggel, írásban
meghatalmazott helyettese nincs, az általa közölt tartózkodási címre ajánlott, tértivevényes
levélben kell elküldeni a szavazólapot. Ennek tényét, időpontját, valamint az ajánlási ragszámot
a nyilvántartási lapon fel kell tüntetni, a feladóvényt és a tértivevényt a nyilvántartási laphoz kell
csatolni. Ez esetben a kézbesítés napjának a szavazólap tértivevénnyel igazolt kézbesítési napja
számít. Az így postára adott szavazólapot ellenkező bizonyításig kézbesítettnek kell tekinteni. A
közös képviselő a nyilvántartási lap alján tulajdonosonként meghatározza, hogy mely napon jár
le a szavazat leadására rendelkezésére álló határidő.
f) A szavazólapnak a közös képviselőhöz történő eljuttatásáról a tulajdonostárs gondoskodik.
g) Az írásbeli szavazatok leadására a kézbesítés napjától számított 8 nap áll a
tulajdonostársak rendelkezésére, az e határidő után beérkező szavazatok érvénytelenek. A
közös képviselő - különösen indokolt esetben - ennél rövidebb, vagy hosszabb határidőt is
kitűzhet, illetve határnapot is megjelölhet. Ez a határidő azonban nem lehet rövidebb 3, és nem
lehet hosszabb 30 napnál. E határidőbe nem számít bele a kézbesítés napja, beleszámítanak
viszont a munkaszüneti és ünnepnapok. A postán érkezett szavazólapok esetében annak közös
képviselőhöz érkezése napja, és nem a postára adás időpontja az irányadó.
h) Az összes határidő lejárta után az egyes tulajdoni hányadok figyelembe vételével a közös képviselő összesíti a szavazatokat.
A szavazás eredményéről a közös képviselő a
legutolsó szavazólap-leadási határidőt követő 8 napon belül köteles a tulajdonostársakat írásban értesíteni.
i) Az írásbeli szavazás eredményét a számvizsgáló bizottság két tagjának ellenőriznie kell, a közös képviselőnek a
szavazás eredményéről megküldött értesítését ellen kell jegyezniük. Az eredeti dokumentumokat bármelyik tulajdonostárs
megtekintheti, azokat a legközelebbi közgyűlésig, de legalább hatvan napig meg kell őrizni. Ha a döntéssel kapcsolatban bírósági vagy más eljárás van folyamatban, akkor erről a tényről a kezdeményezőnek értesítenie kell a közös képviselőt.
II. KÖZÖS KÉPVISELŐ
A közgyűlés a társasház ügyeinek intézésére közös képviselőt választ. A közös képviselő és a társasház között megkötendő szerződést a közgyűlés által felhatalmazott személy(ek) írják alá.
2.1 A közös képviselő hatásköre:
A közös képviselő jogkörében eljárva köteles különösen
2.1.1 a közgyűlés határozatait előkészíteni és végrehajtani, gondoskodva arról, hogy azok
megfeleljenek a jogszabályok, az alapító okirat és a szervezeti-működési szabályzat
rendelkezéseinek;
2.1.2 legalább évente egyszer, valamint szükség esetén összehívni a közgyűlést;
2.1.3 Kapcsolatot tartani a számvizsgáló bizottsággal;
2.1.4 Vezetni a tulajdonosok és a lakók nyilvántartását.
2.1.5 alapító okirat és szervezeti-működési szabályzat, valamint valamennyi közgyűlési határozat egy példányát megőrizni és - szükség esetén - azt a Fővárosi Kerületek Földhivatalához benyújtani;
2.1.6 a közgyűlés határozatairól és a határozatok végrehajtásáról nyilvántartást („Közgyűlési
Határozatok Könyve") vezetni;
2.1.7 a külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó
közgyűlési határozatok elkészítése és megőrzése, valamint a tulajdonostárs külön kérése esetén
írásbeli nyilatkozatot adni a közös költség rendezése vonatkozásban. Amennyiben tartozás áll fenn,
a nyilatkozatban a hátralék összegét is meg kell jelölni, amelynek tartalmáért a Ptk. szabályai
szerint tartozik felelősséggel;
2.1.8 évenként írásban költségvetésijavaslatot elkészíteni, amelynek tartalmaznia kell:
a közös tulajdonnal kapcsolatos várható bevételeket és kiadásokat, költség-nemenként,
a tervezett fenntartási és felújítási munkákat,
a tulajdonostársak közös költséghez való hozzájárulásának összegét tulajdonostársanként
2.1.9 a számviteli szabályok szerint éves beszámolót készíteni írásban, amelynek tartalmaznia kell:
a tervezett és tényleges kiadásokat költség-nemenként, és a közös költség megosztásának
az alapító okiratban vagy szervezeti működési szabályzatban megállapított szabályai szerinti
bontásban,
a tervezett és tényleges bevételeket források szerint, ideértve a társasház javára még nem
teljesített - lejárt - követelések részletezését és a behajtás érdekében megtett
intézkedéseket is,
a kiadások-bevételek különbségének záróegyenlegét, és a pénzkészletek kezelési módja
szerinti részletezését,
a tárgyévhez tartozó, társasház egészét terhelő kötelezettségeket,
a közös költséghez való hozzájárulás előírásait és teljesítését -a tulajdonostársak nevének
feltüntetésével -, a külön tulajdonban lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek
szerinti bontásban,
2.1.10 folyamatosan figyelemmel kísérni a ház műszaki állapotát és minden szükséges intézkedést
megtenni az épület fenntartásának biztosítása érdekében;
2.1.11 beszerezni a kivitelezői árajánlatokat és ezeket versenyeztetni és javaslatot tenni az elfogadásra az
SZVB illetőleg a közgyűlés felé;
2.1.12 ellenőrizni vagy ellenőriztetni a kivitelezői munkákat és ezeknek a minőségét;
2.1.13 a társasház nevében megkötni az aktuális szolgáltatási és egyéb szerződéseket;
2.1.14 a - közgyűlés által meghatározott keretek között - a közös tulajdon bérbeadására vonatkozó
szerződéseket megkötni;
2.1.15 társasház alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat gyakorolni,
2.1.16 tulajdonostársakat tájékoztatni a közös költséghez való hozzájárulás összegéről és ezzel
kapcsolatosan a társasház ezzel kapcsolatos igényeinek érvényesítése,
2.1.17 külön tulajdont érintő tulajdonosváltozás esetén - a hátralék összegének pontos megjelölésével -
írásbeli nyilatkozatot adni a közös költség-tartozásról, valamint betekintést engedni a Közgyűlési
Határozatok Könyvébe, illetőleg az elidegenítéssel érintett ingatlanra vonatkozó határozatokat
bemutatni;
2.1.18 a VIII. fejezetben foglaltaknak megfelelően fellépni a közös költség megfizetéséhez való
hozzájárulással késedelembe esett tulajdonostársakkal szemben;
2.1.19 legalább havonta egy alkalommal fogadónapot tartani, melynek pontos időpontjáról és helyéről a
hirdetőtáblán tájékoztatja a tulajdonostársakat. A fogadónap helye és időpontja csak különösen
indokolt esetben módosítható, a tulajdonostársak előzetes értesítése mellett;
2.1.20 a társasház fizetési kötelezettségeit folyamatosan a mindenkor érvényes társasházi törvény és az
SZMSZ szerint rendezni.
2.1.21 a jogszabályokban előírt nyilvántartási, adatszolgáltatási, bevallási és befizetési kötelezettségeket
könyvelni vagy könyveltetni és teljesíteni.
2.1.22 a közgyűlési határozat szerinti összeghatárt meg nem haladó egyösszegű megrendelést kiadni és a
szerződést vagy egyéb kötelezettségvállalást aláírni; a közgyűlési határozat szerinti összeghatárt
meghaladó egyösszegű megrendelések esetén megelőzően a számvizsgáló bizottság elnökének -
akadályoztatása esetén az általa megbízott SZB tag - előzetes írásbeli hozzájárulását bekérni;
2.1.23 a közös tulajdonban álló épületrészek berendezési tárgyak állagának fenntartásáról, felújításáról,
helyreállításáról, pótlásáról rendelkezni, amennyiben ennek elvégeztetését rendkívüli körülmények
szükségessé teszik.
2.1.24 a feladatkörében felmerülő jogi jellegű ügyeket intézni, és amennyiben ez jogi szakértelmet
igényel, ügyvédet vagy ügyvédi irodát - a közgyűlés felhatalmazása alapján - megbízni.
2.1.25 szükség esetén javaslatot tenni a közgyűlésnek a házgondnok megválasztására, díjazására, a
megbízási szerződést megkötni, a házgondnok feladatkörét meghatározni;
2.1.26 a társasházat a bíróság és más hatóság előtt képviselni. E jogkörének korlátozása harmadik
személlyel szemben hatálytalan;
2.1.27 a házirend egy példányát a társasházban jól látható helyen kifüggeszteni és annak rendelkezéseit
betartatni.
2.1.28 tevékenységéről a közgyűlést tájékoztatni, szükség esetén a közgyűlés határozatát az intézkedés
jóváhagyása tekintetében kérni.
2.2 A közös képviselővel kapcsolatos egyéb rendelkezések:
a) A közös képviselő az egyes tulajdonostársaktól utasítást elfogadni nem köteles. Kívánságaikat
meghallgathatja és amennyiben ezek a közösség érdekét szolgálják, a lehetőségekhez mérten teljesíti.
A közös képviselő intézkedése ellen, vagy intézkedés elmulasztása miatt a tulajdonostárs a
közgyűléshez fordulhat és a közösség a közös képviselő intézkedését megváltoztathatja, illetve az
elmaradt intézkedés megtételére kötelezheti.
b) A közös képviselő 100.000,- Ft értékhatárig saját önállóan teljesíthet kifizetést a társasház nevében,
100.000,- Ft és 500.000,- Ft közötti értékhatárig Számvizsgáló Bizottság írásos jóváhagyása szükséges
a kifizetéshez. 500.000,- Ft feletti kifizetéshez 3 árajánlat alapján a tulajdonosok többségével
meghozott határozat közgyűlési határozat szükséges.
c) A közös képviselő tevékenységéért díjazásra és készkiadásai megtérítésére jogosult. Díjazásának
összegét a közgyűlés állapítja meg. Díját és a tisztség ellátásával összefüggésben felmerült igazolt
költségeket a társasház költségvetésének terhére kell elszámolni.
d) Az éves beszámoló elfogadása esetén a közgyűlés a közös képviselő tárgyévi ügykezelő tevékenységét
jóváhagyja, a felmentvény megadásával. A felmentvény megadása nem jelenti azt, hogy a társasház
lemond esetleges kártérítési igényéről.
e) A közös képviselő jogosult és köteles életveszély és a közös tulajdon veszélyeztetése esetén a
halaszthatatlan intézkedéseket megtenni, és ezen intézkedéseket a következő közgyűlés elé
terjeszteni, utólagos jóváhagyás céljából.
f) A közös képviselő a szerződésének bármelyik fél által kezdeményezett felbontása esetén feladatait
részletes jegyzőkönyv alapján adja át számviteli elszámolás mellett.
g) Nem lehet közös képviselő illetőleg nem láthatja el a társasház-kezelési tevékenységet az:
akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a
büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült,
akit ilyen tevékenységtől jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltó ítélet hatálya alatt,
az a természetes személy vagy gazdálkodó szervezet, aki, illetőleg amely ilyen tevékenységével
összefüggően keletkezett, jogerősen megállapított fizetési kötelezettségének nem tett eleget,
az, aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet.
III. SZÁMVIZSGÁLÓ BIZOTTSÁG
3.1 A társasház közgyűlése a tulajdonosok közül a közgyűlés egyszerű többséggel háromtagú
számvizsgáló bizottságot választ. A számvizsgáló bizottság tagjai közül maga választja meg elnökét,
döntéseit egyszerű szavazattöbbséggel hozza meg.
3.2 A számvizsgáló bizottság:
bármikor ellenőrizheti a közös képviselő ügyintézését és havonként a társasház pénzforgalmát,
ezen ellenőrzési megállapításait köteles megfelelően dokumentálni;
véleményezi a közgyűlés elé terjesztett javaslatokat, így különösen a költségvetést és az
elszámolást, valamint a 100.000.- Ft értékhatár feletti számlákat;
javaslatot tesz a közös képviselő díjazására a mindenkori infláció és az elvégzett munka
figyelembevételével;
összehívja a közgyűlést, ha a közös képviselő erre vonatkozó kötelezettségének nem tesz
eleget;
tevékenységéről köteles a közgyűlésnek beszámolni az ellenőrzés tartalmi és formai
tapasztalatairól az eltelt időszak érdemi eseményeiről, a társasház gazdasági- és pénzügyi
helyzetéről az elszámolás és, a költségvetéssel kapcsolatos észrevételeiről és egyúttal
véleményezni a közös képviselő munkáját;
A számvizsgáló bizottság nem képviseli a társasházat, kizárólag ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. A közös képviselőt nem utasíthatja, nem korlátozhatja, azt csak a közgyűlés teheti meg. A zárszámadást a számvizsgáló bizottság jelentése nélkül a közgyűlés nem tárgyalhatja.
IV. SZAKBIZOTTSÁGOK
Egyes szakmai feladatokra a közgyűlés háromfős, eseti bizottságokat hozhat létre a társasház erre alkalmas tulajdonosai közül. A szakbizottság működése az adott feladat elvégzéséig tart.
A szakbizottság tevékenységébe nem tulajdonostársakat is bevonhat, ezen tagok aránya azonban nem lehet nagyobb, mint a bizottság tagjainak egyharmada.
A szakbizottság működéséről a fennállása alatt folyamatosan, az ezen időszak alatt tartott minden közgyűlésen, megszűnését követően pedig a legközelebbi közgyűlésen köteles beszámolni.
B. A KÜLÖN TULAJDONRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
V. A TULAJDONOSTÁRSAK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI
A tulajdonostársat külön tulajdona tekintetében megilleti a birtoklás, a használat, a hasznok szedése és a rendelkezés joga; e jogait azonban nem gyakorolhatja a többi tulajdonostárs joga és törvényes érdeke sérelmével, valamint a házirendben részletesen megállapított szabályok megsértésével.
A tulajdonostárs köteles:
a) fenntartani és megfelelően karban tartani a külön tulajdonában álló lakást és egyéb helyiséget;
b) a szükséges intézkedést megtenni ahhoz, hogy a vele együtt lakó személy, valamint az, akinek
lakása használatát átengedte, betartsa a jelen szervezeti-működési szabályzat rá vonatkozó
rendelkezéseit;
c) lehetővé tenni és tűrni, hogy a külön tulajdonú lakásába a közös képviselő a közös tulajdonban
álló épületrészekkel, berendezésekkel összefüggésben a szükséges ellenőrzés, fenntartási
munkák elvégzése céljából, illetve a közös tulajdont vagy a társasház többi tulajdonosának
közműhasználatát érintő meghibásodás esetén arra alkalmas időben bejuthasson a
tulajdonostárs, illetőleg a bentlakó szükségtelen háborítása nélkül;
d) csőtörés és gázszivárgás esetén a közös képviselőt illetve a hiba elhárítására illetékes
szakembert külön ingatlanába haladéktalanul beengedni;
e) a lakásában tervezett építkezésről értesíteni a közös képviselőt;
f) a házirendet megtartani.
Amennyiben a tulajdonostársnak felróható okból a fenti 5.2 c) és d) pontokban hivatkozott hiba elhárítására nem kerülhetett sor, az így keletkezett kárt tulajdonos köteles megtéríteni, vagy a hibát saját költségére elhárítani. A társasház köteles tulajdonostársat a fenti 5.2 c) és d) pontokban hivatkozott hiba elhárításával kapcsolatban kártalanítani.
A tulajdonostárs jogosult a társasházzal kapcsolatos iratokba betekinteni, a részletes éves
beszámolóból, alapító okiratból, szervezeti és működési szabályzatból és házirendből - költségtérítés
ellenében - másolatot kérni.
A társasházban a lakókról a közös képviselő lakónyilvántartást vezet.
A nyilvántartáshoz szükséges
adatokat a tulajdonostársak kötelesek a közös képviselőnek bejelenteni:
a tulajdonos természetes személy a nevét, állandó lakcímét, anyja nevét és születési idejét;
a tulajdonos gazdálkodó szervezet esetén a nevét, székhelyét, postacímét, nyilvántartási számát
(cégjegyzékszámát, regisztrációs számát), képviselőjének személyes adatait (név, lakcím, anyja
neve);
a külön tulajdonában lakó vagy tartózkodó személyek számát
amennyiben az ingatlant nem lakás céljára használják, a használat NI. hasznosítás célját;
a külön tulajdonban lakó bérlők számát, fentiek szerinti adataikat,
a bérlőkre vagy egyéb használókra vonatkozó adatszolgáltatás akkor kötelező, ha a közüzemi
szolgáltatás vagy közös költség megfizetésének díja a bérlőt (is) terheli; és ezzel kapcsolatban a
tulajdonostársaknak helytállási kötelezettségük áll fenn, illetőleg a közüzemi szolgáltatás díját a
bentlakó személyek száma szerint kell a tulajdonostársak között megosztani.
Amennyiben nem a tulajdonos lakja a lakást, illetve nem ő használja az ingatlant, erről a közös képviselőt köteles tájékoztatni.
VI. TÁRSASHÁZBAN TÖRTÉNŐ ÉPÍTKEZÉS
6.1 A külön ingatlan mindenkori tulajdonosát terhelik a külön tulajdonában lévő berendezések,
felszerelések karbantartásával, felújításával, pótlásával, fenntartásával járó költségek.
6.2 A külön ingatlanban a mindenkori tulajdonostárs saját költségén építési munkát végezhet. A külön
ingatlanban tervezett építkezésről tulajdonostárs köteles értesíteni a közös képviselőt.
6.3 Ha az építkezés más tulajdontárs jogát vagy érdekét sérti, ki kell kérni annak hozzájárulását. A
hozzájárulás nem pótolja az engedélyhez kötött építési munka hatósági engedélyezését.
6.4 Ha lakásbérleti vagy egyéb jogszabályok karbantartási, pótlási vagy egyéb kötelezettséget a lakás
vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség bérlőjének vagy használójának terhére állapítanak meg, ezek
teljesítéséért a többi tulajdonostárs felé az öröklakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség
mindenkori tulajdonosa felelős abban az esetben, ha ez érinti vagy befolyásolja más öröklakás, nem
lakás céljára szolgáló helyiség vagy a közös tulajdonban álló épületrész, berendezés állapotát. Ha a
tulajdonostárs kötelezettségét nem teljesíti és ezzel a többi tulajdonostárs érdekét sérti, a szükséges
intézkedéseket, a kötelezett terhére és költségére, a közös képviselő megteheti.
6.5 Az építtető tulajdonostárs a lakásában tervezett építkezés megkezdéséhez a tulajdonostársak 4/5-
ének írásbeli hozzájáruló nyilatkozatát köteles beszerezni, ha a munka az alapító okiratban közös
tulajdonként megjelölt épületrészt érinti.
6.6 Az építtető tulajdonostárs a többi tulajdonostárs hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult
a lakásában tervezett építkezés elvégzésére, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként
meghatározott épületrészt nem érinti.
6.7 Ha az - az építésügyi hatóság jogerős és végrehajtható építési engedélye alapján - elvégzett munka
olyan ingatlan-megosztást, illetőleg ingatlanösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi
tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az
összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot
módosíthatja.
6.8 A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezésre alkalmas okirat. A változás ingatlan¬
nyilvántartásban történő bejegyzésének feltétele, hogy az építtető tulajdonostárs az építésügyi
hatóság jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélyét az ingatlan-nyilvántartási iratokhoz
csatolja.
6.9 A tulajdonos a külön tulajdonában saját költségére - engedélyezett terv alapján - vízórát szereltethet
fel.
6.10 Bármelyik tartószerkezetet /alaptesteket és felmenőfalazatokat, födémszerkezeteket, szerkezetet stb./
érintő javítási, átalakítási vagy felújítási munkák csak építési hatóság által engedélyezett statikai tervek
alapján, szakember közreműködése mellett végezhetők.
C. A KÖZÖS TULAJDONRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
VII. A KÖZÖS TULAJDON FENNTARTÁSA
7.1 A társasház az épület fenntartása, felújítása során keletkezett kiadásokat a tulajdonostársak havi közös
költségéből valamint a bérleti dijakból fedezi. Amennyiben a befizetett közös költség valamint a befolyt
bérleti dijak összege nem fedezi a tárgyévi üzemeltetési költségeket, úgy a közös képviselő
felszólíthatja a tulajdonostársakat, évente egy alkalommal, maximum egy havi közös költség
pótbefizetésére. A tulajdonostársak a felszólításnak kötelesek eleget tenni. A költségvetésből nem
fedezhető, rendkívüli költségek esetén a közgyűlés többségi határozattal előírhatja a tulajdoni
hányadokkal arányos vagy az albetétek közötti egyenlő arányú (pl. kaputelefoni) befizetési
kötelezettség teljesítését.
7.2 Az alapító okirat mellékletében meghatározott közös tulajdonba tartozó épületrészek, épület¬
berendezések, nem lakás céljára szolgáló helyiségek fenntartásának költsége (üzemeltetés és
karbantartás), valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (közös költség) a
tulajdonostársakat főszabályként tulajdoni hányaduk szerint terheli. A külön tulajdonon belül nem
mérhető közüzemi és más szolgáltatások díját a Társasház a közös költség terhére viseli, ehhez ennek
megfelelően a tulajdonostársak a közös költség megfizetése útján tulajdoni hányaduk szerint járulnak
hozzá.
7.3 A közös költségek biztosításáról a tulajdonostársaknak kell gondoskodni. Ennek konkrét mértékét,
esedékességét, a szükségleteknek megfelelően a legkésőbb az évi rendes közgyűlés alkalmával
állapítják meg, illetve vizsgálják felül annak összegét. A késedelmesen teljesítő tulajdonostársat a Ptk-
ban meghatározott mértékű késedelmi kamatfizetési kötelezettség terheli.
7.4 Az egyes külön ingatlanokat terhelő közös költséget a tulajdoni hányadok alapján számított költség,
valamint az egyes külön ingatlanokban folytatott tevékenységtől és egyéb körülményektől függő
korrekciós tényezők szorzatából kell megállapítani. Az egyes külön ingatlanokra vonatkozó korrekciós
tényezők alkalmazásáról illetve módosításáról a tényleges funkció figyelembevételével évenként
egyszer, a következő évi költségvetés elfogadásával egyidejűleg a közös képviselő javaslatára a
közgyűlés határoz.
7.5 Felújítási alap
7.5.1 A társasház többségi határozattal elrendelheti felújítási alap vagy egyéb célra képzendő alap
létesítését. Az ilyen pénzösszeg kizárólagosan az alap nyitása céljából megjelölt körben
használható fel, ezen alapról a közös költség alapra való átutalásához, vagy más célra történő
felhasználásához a közgyűlés egyszerű többségi határozata szükséges.
7.5.2 A felújítási vagy más alap képzésével kapcsolatban a tulajdonostársakat terhelő fizetési
kötelezettség tulajdoni hányad szerint állapítja meg a közgyűlés, amely összegét a közgyűlés
szótöbbséggel határozza meg.
7.6 A közös költség számítása
A vízórával nem rendelkező tulajdonosok közös költsége az alapdíjból, víz- és csatornadíjból és felújítási alapba befizetendő összegből tevődik össze.
A vízórával rendelkező tulajdonosok közös költsége az alapdíjból és a felújítási alapba befizetendő összegből tevődik össze.
A gépkocsi tárolók tulajdonosai a vízórával rendelkező tulajdonosok l m2-re eső közös költsége 1/3-ad részének megfelelő összeget fizetnek négyzetméterenként.
7.6.1 Alapdíj
A társasházban felmerülő közüzemi díjak, alkalmazotti díjak, üzemeltetési és karbantartási költségek és biztosítási dijak, valamint a Fundamenta Rt-vel kötött lakás előtakarékossági szerződés alapján fizetendő díjak összegéből levonásra kerül a víz,- csatornadíj. Az így fennmaradó összeget el kell osztani a társasház ingatlanainak összterületével. Az így kapott összeg az az l m2 -re eső költség, amelyet minden tulajdonosnak meg kell fizetnie.
7.6.2 Víz-és csatornadíj
A társasház ingatlanainak összterületéből le kell vonni a mellékmérős vízórával rendelkező külön ingatlanok alapterületének összegét. Az éves víz,- csatorna dijat az így fennmaradó, csökkentett négyzetméterrel osztjuk el. Az így kapott összeg az az l m2 -re eső további költség, amelyet minden vízórával nem rendelkező tulajdonosnak kell meg fizetnie.
A mellékmérős vízórával rendelkezők a víz- és csatornadíjat a mellékmérők állása alapján külön térítik meg.
7.6.3 Felújítási alap
A közgyűlés döntése alapján a fentiek alapján kiszámított, alapdíjból és víz- és csatornadíjból álló összeghez a felújítási alapba befizetendő összeg is hozzáadásra kerül.
A közös képviselő jogosult ellenőrizni a külön tulajdonban lévő lakás, helyiség mellékvízmérőjét, ha a fogyasztás alapján kétség merül fel a mellékvízmérő megfelelő működése tekintetében. Amennyiben az ellenőrzés megállapítja, hogy a mellékvízmérő nem, vagy nem megfelelően működik, akkor az ellenőrzés megállapításáról felvett jegyzőkönyv alapján a tulajdonostárs külön tulajdonának egyéni fogyasztása tekintetében a mellékvízmérővel nem rendelkezőkre érvényes szabályok szerint köteles a víz- és csatornaszolgáltatás díjához hozzájárulni.
Amennyiben a tulajdonostárs a mellékvízmérője alapján kötött egyéni közüzemi szerződést felmondja, a szerződés megszűnésének időpontjától a mellékvízmérővel nem rendelkező víz- és csatornaszolgáltatási díjhoz való hozzájárulást köteles fizetni.
A közös költséghez történő hozzájárulásból az év végén keletkező pénzmaradványt a következő évi költségvetés kiadásának fedezetére kell felhasználni. A társasház úgy rendelkezik, hogy a befizetésekből a tárgyévben fennmaradó összeg /maradvány/ a társasházközösség tulajdonában marad, nem kerül felosztásra. A maradvány összegét a társasház a továbbiakban is a közös költség számlán kezeli.
VIII. KÖZÖS KÉPVISELŐ ELJÁRÁSA KÖZÖS KÖLTSÉG TARTOZÁS ESETÉN
8.1 A külön tulajdonba tartozó ingatlanok tulajdonosai kötelesek hozzájárulni a társasház fenntartásának
költségeihez, így a karbantartás, szemételszállítás, javítási munkák elvégzése, közös képviselő díja,
vízdíj stb. költségeihez. A közös költség ezen kiadásokat fedezi.
8.2 A közös költséget az ingatlanok mindenkori tulajdonosai kötelesek az adott ingatlanra megállapított
mértékben havonta előre tárgyhónap 15. napjáig a társasház részére megfizetni. Az ezt követő hónap
első napjától az éves költségvetési törvényben meghatározott mértékű Ptk. szerinti 12 %-os késedelmi
kamatnak megfelelő éves kamat terheli a hátralékot mindaddig, amíg azt a kötelezett ki nem egyenlíti.
8.3 A külön tulajdonba tartozó ingatlan tulajdonjogának átruházása esetén közös képviselő köteles a
tulajdonos kérésére igazolást adni a fennálló közös költség tartozásról. Az ingatlan értékesítése esetén
az új tulajdonos felel az ingatlant a jogelőd tulajdonos nemfizetése miatt terhelő közös költség tartozás
megfizetéséért is.
8.4 A közös költség befizetéséről a közös képviselő tulajdonosonként havi bontásban kimutatást vezet. A
kéthavi hátralékos tulajdonostársak, figyelmét írásban felhívja a közös költség befizetésének
elmaradására azzal, hogy ha a felszólításban leírtakkal nem ért egyet, úgy a befizetett csekkekkel
együtt egyeztetésre keresse fel 8 napon belül a közös képviselőt
A közgyűlés felhatalmazása alapján a közös képviselő jogosult bármely tulajdonostárs közös költség megfizetéséhez való hozzájárulása legalább hathavi összegű hátraléka esetében a hátralék megfizetésének biztosítékául a külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését elrendelni.
Ebben az esetben közös képviselő köteles az adós tulajdonostársat a késedelembe eséstől számított 30 napon belül - a tartozása megfizetésére 15 napos határidő megszabásával felszólítani azzal, hogy ennek elmulasztása esetén a társasház bírósági úton érvényesíti követelését. A felszólítás sikertelensége esetén a közös képviselő fizetési meghagyás kibocsátását kérelmezi az illetékes bíróságnál a hátralékban lévő tulajdonostárssal szemben és ezzel egyidejűleg gondoskodik a tulajdonostárs külön tulajdonát képező ingatlan jelzáloggal történő megterheléséről.
A közös képviselő jelzálogjog bejegyzésének elrendeléséről szóló rendelkezését közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A közös képviselő ezen rendelkezése bejegyzésre alkalmas okiratnak minősül. Ezen rendelkezést a hátralékos tulajdonostárs részére a törvényben meghatározott jogorvoslat lehetőségének feltüntetésével kézbesíteni kell.
A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hat hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot, annak késedelmi kamatait és az annak érvényesítésével kapcsolatban felmerült költségeket kiegyenlítették, a közös képviselő ezt követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; melyet szintén közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
IX. REKLÁMOK, HIRDETÉSEK
A társasház közös tulajdoni részein elhelyezett vagy elhelyezendő reklámtáblák egy négyzetméteren túli felületéért a társasház külön használati dijat jogosult szedni. A díj nagyságáról az érintett a közös képviselővel történő elhelyeztetés után közgyűlési jóváhagyással - mely történhet előre illetve utólag -egyedi szerződések formájában állapodik meg. A társasházzal megkötött szerződés nem pótolja a reklámtáblák elhelyezéséhez szükséges hatósági engedélyeket.
A társasház közös tulajdonú nem lakás célú helyiségei nem adhatók bérbe élelmiszer, zöldség-gyümölcs, állatkereskedés, illetve hangos, zajos, poros vagy vegyi anyagot használó tevékenység folytatásával kapcsolatos kereskedelmi vagy ipari tevékenységek folytatása céljából.
D. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
Fenntartás: az üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás.
a. Üzemeltetés: a közös tulajdon rendeltetésszerű használatához folyamatosan szükséges
szolgáltatások ellátása, így a közüzemi szolgáltatások díjának kifizetése, a központi
berendezések üzemben tartói feladatainak ellátása, szükség esetén gondnoki, házfelügyelői,
házmesteri szolgáltatások megszervezése, az intézőbizottság rendszeresítése esetén
működésének biztosítása.
b. Karbantartás: a közös tulajdonban levő ingatlan állagának és rendeltetésszerű
használhatóságának biztosítása érdekében szükséges, a tulajdonosok közösségét terhelő
megelőző és felújításnak nem minősülő javítási munkák elvégzése, illetőleg egyes közösségi
berendezések cseréje.
A karbantartás lehet:
b.a. hibaelhárítás, amely az életveszélyt okozó, továbbá az épület állagát károsító és rendeltetésszerű használatát lényegesen akadályozó, azonnali beavatkozást igénylő hibák és hiányosságok haladéktalan eseti megszüntetése,
b.b. időszerű karbantartás, amely az épület állagát veszélyeztető, de rendeltetésszerű használhatóságát lényegesen nem akadályozó, azonnali beavatkozást nem igénylő hibáknak és hiányosságoknak eseti vagy az épületen elvégzendő egyéb javítási munkákkal együtt, de az észleléstől számítva legkésőbb hat hónapon belüli megszüntetése,
b.c. tervszerű karbantartás, amely az épület állagának és rendeltetésszerű használhatóságának biztosítása érdekében végzendő rendszeres állagmegóvási munka.
c. Felújítás: az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több főszerkezetére kiterjedő, időszakonként szükségessé váló olyan általános javítási építés-szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot - megközelítőleg vagy teljesen - visszaállítják, illetőleg az eredeti használhatóságot, üzembiztonságot az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével vagy az eredetitől eltérő kialakításával növelik. A felújítás lehet:
c.a. teljes felújítás: a műszaki állapot alapján szükséges, az ingatlan egészére kiterjedő
külső-belső javítási munkák elvégzése,
c.b. részleges felújítás: az épület legalább egy főszerkezetére kiterjedő, teljes felújításnak
nem minősülő, de abba belátható időn belül beilleszthető általános javítási munkák
elvégzése,
c.c. korszerűsítés: a központi fűtő- és melegvíz-szolgáltató berendezésnek az
energiaracionalizálással, illetőleg a levegőtisztaság-védelemmel összefüggő átalakítása
vagy kicserélése.
3. Rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadások: az állagvédelmet meghaladó, a fenntartás (az
üzemeltetés, a karbantartás és a felújítás) körébe nem tartozó olyan munkálattal összefüggő kiadások,
amelyek jellemzően az épület bővítésével vagy új épület létesítésével járnak.
4. Eredménytelen az írásbeli szavazás
4.1. a szervezeti-működési szabályzat tekintetében: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott
érvényes és azonos írásbeli szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada
alapján számított egyszerű többséget,
4.2. minden más esetben: ha az írásbeli határozati javaslatra leadott érvényes és azonos írásbeli
szavazatok aránya nem éri el a tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított
szavazattöbbségnek a törvényben meghatározott mértékét.
5. Közvetlenül érintett szomszédos tulajdonostársak: a társasházban lévő külön tulajdont
elhatároló épületszerkezet két oldalán lévő tulajdonosok.
Jelen szervezeti-működési szabályzat az eddig hatályban lévő szervezeti-működési szabályzat helyébe lép. Jelen szervezeti-működési szabályzat elválaszthatatlan mellékletét, és ezzel részét képezi a társasház házirendje.
A jelen szervezeti-működési szabályzatban nem rendezett kérdésekre a 2003. évi CXXXIII. törvény rendelkezései irányadóak.
Budapest, 2005. február 15.
Közös képviselő
Bálint Edit
Alulírott, dr. Udvari Jesszika ügyvéd az Udvari és Buzády
Ügyvédi Iroda (cím: 1056 Budapest, Váci utca 65., I. 1.)
részéről, jelen magánokiratba foglalt szervezeti működési
szabályzatot elkészítettem, ellenjegyzem, és
szárazbélyegzőmmel hitelesítem.
Budapest, 2005. február 15.